Volt egyszer egy ország, abban az országban volt egy falu, abban a faluban lakott egy család, annak a családnak volt egy féleszü gyereke, a Viktor. Düddő volt a Viktor. Beszólt a szomszédoknak. A barátai is furcsák voltak. Albánok, Ukránok, Irániak. Csupa kedves, családcentrikus ember. A szülei érezték, hogy baj  van vele, de valahogy mégis megbocsátóak voltak vele. „Büdös a gyerek, dehát a mienk.”-szokták mondani szülei. Apukája kavicsbányász, anyukája pálinkafőző. Egyszerű emberek.

Legjobb barátja a Lázár volt, aki a parasztolimpián mindig elhozta az aranyat. Náluk volt leginkább családi vonás a „ Dózsa György unokája vagyok én” érzés. Már a nagyapja is paraszt volt, de az legalább dolgozott a földön, míg ez a paraszt Audival járta a mezőt, és elvitte a kis Szijjártót, aki állandóan ugyanazt ismételgette, csak a tagadó alakból néha átváltott állítóba és vissza, attól függően, hogy mit kellett hazudnia. Genetikailag volt kódolva benne a hazudozás. A hitelességét pont ez adta. Ő maga el is hitte. Annyira topa volt szegény, hogy nem vette észre maga körül az embereket. Csak mondta, csak mondta...

Viktor fiatalon házasodott. Elvette Tokaj császárnőjét, a szőlőtőkék koronázatlan gyöngyszemét, Tündér Iluskát, aki a borvidék tulajdonjogát birtokolta. Szabadidejükben focimeccsre jártak, és kéz a kézben szürcsölték a tokaji nedü árán vett drága olasz és spanyol borokat.

Viktor szerint a demokráciát csak azok értik, akik nem abban nőttek fel. Albán barátai sokat meséltek neki a demokráciáról. Itta szavaikat. Ész nélkül tette hitévé az Ukrán barátai gondolatait a szabadságról és a tradicionális demokráciáról. Az iráni egyenjogúság pedig szabályosan lenyűgözte. Nem vette észre szegény csórikám, hogy hülyére veszik.

Ahogy öregedett egyre inkább elrugaszkodott a valóságtól. Eleinte csak tíz-tizenöt centire távolodott el a földtől, később azonban már jóval távolabbra került a realitások talajától. Követői, akik vakon hittek neki, még az elhihetetlent is elhitték. Ügyesen cselezte ki a jogi akadályokat, elhúzott a jobb szélen, majd beadta középre. Ezek meg bevették.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.